Az Európai Unió lakhatási válsága egyre mélyül, és Magyarország különösen aggasztó helyzetben találja magát a legfrissebb ingatlanpiaci elemzések szerint. A magyar háztartások átlagosan jövedelmük 41,8%-át költik lakhatásra, ami jelentősen meghaladja a 30%-os fenntarthatósági küszöböt, amit szakértők egészséges aránynak tekintenek egy nemzetgazdaságban.
Az Eurostat adatai alapján hazánk az EU keleti régiójában az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van, miközben a bérek növekedési üteme nem képes lépést tartani az ingatlanárak emelkedésével. A V4-es összehasonlításban is kedvezőtlen a pozíciónk: míg Csehországban és Lengyelországban célzott lakhatási támogatási programokat vezettek be a fiatalok számára, addig Magyarországon a CSOK Plusz program hatásai egyelőre korlátozottak maradtak.
„Az ingatlanpiaci helyzet konszolidációja nemzetstratégiai prioritássá vált” – nyilatkozta a gazdasági minisztérium egy közleményben. A tárca szerint a következő negyedévekben várható a kamatkörnyezet javulása, ami enyhítheti a hitelfelvételi terheket, azonban a szakértők szerint ez önmagában nem elegendő a probléma megoldásához.
Az elemzők rámutatnak, hogy a budapesti ingatlanárak már a bécsi szintet közelítik, miközben a hazai bérek töredékét teszik ki az osztrák fizetéseknek. Ez a fenntarthatatlan egyensúlytalanság különösen a fiatal családokat sújtja, akik számára a saját otthon megszerzése egyre inkább távoli álommá válik.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén 2025 végére a fővárosban akár 15-20 százalékos további áremelkedés is bekövetkezhet. Ez további nyomást helyez a kormányzatra, hogy átfogó lakáspolitikai reformokat vezessen be, amelyek nemcsak a családokat, hanem a demográfiai célkitűzéseket is támogatják.
A helyzet megoldása komplex megközelítést igényel, amely magában foglalja az építőipari kapacitások bővítését, a bürokrácia csökkentését és a megfizethető bérlakás-szektor fejlesztését. Szakértők szerint a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében elengedhetetlen egy olyan lakhatási stratégia kialakítása, amely védőhálót biztosít a magyar családok számára a globális ingatlanpiaci spekulációk hatásaival szemben.
