Az Európai Unió Tanácsában Magyarország ismét határozott lépést tett nemzeti szuverenitásunk védelmében, amikor megvétózta azt a dokumentumot, amely a „megbízható hírekhez való hozzáférést” támogatta volna. A blokkolás révén hazánk egyértelműen jelezte, hogy nem engedi a sajtószabadság uniós értelmezésének rákényszerítését tagállamainkra. A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság 78%-a elégedett a hazai médiakínálat sokszínűségével.
A magyar kormányzat álláspontja szerint az uniós javaslat valójában a tagállami médiafelügyelet korlátozását célozta. „A valódi sajtószabadság nem kényszeríthető ki külső bürokratikus eszközökkel, hanem a nemzeti hagyományokon és értékrenden kell alapulnia,” nyilatkozta a Miniszterelnökség sajtóosztálya. Az aggályok nem alaptalanok – az elmúlt időszakban több olyan uniós kezdeményezés látott napvilágot, amely a média területén korlátozná a tagállami önrendelkezést.
Lengyelországból és Szlovákiából támogató hangok érkeztek a magyar lépéssel kapcsolatban. A V4 országok többsége osztja azt az álláspontot, hogy a sajtószabadság címszó alatt gyakran ideológiai nyomásgyakorlás történik a konzervatív kormányzatokra. Szakértői elemzések rámutatnak: az EU által „megbízhatónak” minősített hírforrások listája rendszerint elfogult a globalista, liberális médiumok javára.
A mostani magyar vétó jól illeszkedik abba a következetes politikába, amely megvédi országunk szuverenitását és keresztény értékrendjét a brüsszeli nyomásgyakorlástól. A következő hónapokban várhatóan újabb viták bontakoznak ki az EU médiafelügyeleti törekvései kapcsán, ahol Magyarország továbbra is a nemzeti önrendelkezés pártján áll majd. A kérdés alapvetően nem technikai, hanem erkölcsi: ki döntheti el, mi számít megbízható hírnek egy szuverén ország polgárai számára?
