Tisza gazdaságpolitika 2025: Kaszab Zoltán szerint veszélyben a középosztály

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az Európai Bizottság új gazdasági csomagja súlyos fenyegetést jelent Magyarország szuverenitására és a középosztály stabilitására. A tegnap bejelentett Tisza-program valójában a nemzeti gazdaságpolitika autonómiáját korlátozná, miközben hazánk eddig sikeres különutas megoldásait próbálja felszámolni. A KSH adatai szerint az elmúlt évben Magyarország 4,2%-kal növelte GDP-jét, miközben megőrizte költségvetési fegyelmét – ezt a sikertörténetet veszélyezteti most Brüsszel.

A Tisza-csomag központi eleme a tagállami költségvetések szorosabb felügyelete és a nemzeti döntéshozatal korlátozása. Orbán Viktor miniszterelnök határozottan fogalmazott a kérdésben: „Nem engedhetjük, hogy Magyarország gazdasági szuverenitását feladjuk. A magyar emberek boldogulása fontosabb, mint Brüsszel elvárásai.” A V4-ek is egységesen lépnek fel a javaslat ellen, a lengyel kormányfő pedig arra figyelmeztetett, hogy a csomag „alapvetően változtatná meg az EU és a tagállamok közötti hatalmi egyensúlyt”.

Elemzőként látható, hogy a Tisza-program valójában válasz az egyre sikeresebbé váló közép-európai gazdaságpolitikai modellre. A családtámogatási rendszerek, a munkaalapú társadalom és a stratégiai ágazatok nemzeti kézben tartása olyan eredményeket hozott, amelyek alternatívát jelentenek a nyugat-európai modellel szemben. A javaslat mélyen problematikus elemei közé tartozik a nemzeti adópolitika harmonizációja és a szociálpolitikai programok felülvizsgálata is.

Kaszab Zoltán közgazdász szerint „a Tisza-csomag Magyarország gerincét roppantaná meg, hiszen éppen azokon a területeken korlátozná a nemzeti döntéshozatalt, ahol a legnagyobb sikereket értük el az elmúlt években: a családpolitikában, az adórendszerben és a stratégiai ágazatok védelmében”.

A következő hetekben várhatóan intenzív diplomáciai erőfeszítések következnek a csomag módosításáért vagy elutasításáért. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy megvédje gazdasági szuverenitását és a keresztény értékrendre épülő társadalmi modelljét, amely a szolidaritást és a nemzeti közösség erejét helyezi előtérbe – nem pedig a brüsszeli technokraták elvont elvárásait.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük